Majd elfelejtettem! Magyarország lehívta a hitel első részét, egészen pontosan 4,9 milliárd eurót. Ennyit arról a fedőszövegről, hogy ez a hitel csak készenléti tartalék. Demján is megmondta, hogy Isten óvja Magyarországot attól, hogy mindet felvegyük, pedig erre minden lehetőség adott, sajnos.
A befektetési alapok elvéreztek, soha ilyet még nem produkáltak. Egyetlen hónap alatt 387 milliárd forinttal csökkent a vagyonuk.
Így azért elég látványos, ha a nem érzékelnénk a veszélyt csupán a számokra tekintve. A 600 milliárd forintos bankmentőcsomag részleteit pedig egy az egyben szeretném idézni a portfolio.hu-ról. Íme:
Az egész csomagban a legkönnyebb a garanciarész, amelyek keretében az állam 1500 milliárd forintig vállalhat garanciát olyan forintban, euróban és svájci frankban lévő 3 hónap - 5 év időtartamú hitelszerződésre vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra, amely a törvény hatályba lépése és 2009. december 31. között keletkezik. (az 1500 milliárd forint ellenére az egész csomagra 600 milliárdnyi IMF deviza van). A garanciavállalás díjköteles.
A tőkejuttatás már érdekesebb
1) Erre a hitelintézet kérelmére, illetve egyetértésével vagy hivatalból a hitelintézet megkérdezése nélkül kerülhet sor
2) A hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével megvalósuló intézkedés során a Magyar Állam és a hitelintézet megállapodásban rendelkezik az e törvényben nem szabályozott jogokról és kötelezettségekről. (ár, határidők, visszaváltás, átváltás, stb.)
3) A Magyar Állam a hitelintézetben történő tőkeemelése során a vagyoni hozzájárulása fejében kizárólag az e törvényben meghatározott elsőbbségi részvényt szerezhet. A tulajdonszerzésre semmilyen Tpt. vagy alapszabályozási korlátozás nem vonatkozik (tehát nem kell ajánlat, plusz ha szavazni kell ,vagy lehet (más részvényfajtáknál, illetve álváltoztatás után), akkor sem.
4) A bank a részvényt visszavásárolhatja (a megállapodásban meghatározott áron)
5) Az átalakítható osztalékelsőbbségi részvényt a Magyar Állam a jegyzést követően egyoldalú, a hitelintézethez írásban intézett nyilatkozatával törzsrészvénnyé alakíthatja.
6) Sor kerülhet un. különleges vétójogot biztosító részvény kibocsátásra, amelyet az állama kapna meg. Ezzel az állam nagyon sok mindent meg tudna akadályozni a közgyűléseken.
7) Sor kerülhet feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény kibocsátására az állam részére. Ez közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben való döntésre kizárólagosan jogosult, ha erről hatályos kormányrendelet rendelkezik. Akkor bocsátható ki, ha túl sok jegybanki tartalékot vesz igénybe a bank likviditási hitel formájában, ha a szavatoló tőkéje leesik, vagy ha kibocsátott garanciavállalásért az államnak helyt kell állni.
Mindenki értelmezze kedve szerint, szerintem visszaállamosítás, kérdezném, hogy hol vannak akik a szabadpiacért kiáltoztak?
A befektetési alapok elvéreztek, soha ilyet még nem produkáltak. Egyetlen hónap alatt 387 milliárd forinttal csökkent a vagyonuk.
Így azért elég látványos, ha a nem érzékelnénk a veszélyt csupán a számokra tekintve. A 600 milliárd forintos bankmentőcsomag részleteit pedig egy az egyben szeretném idézni a portfolio.hu-ról. Íme:Az egész csomagban a legkönnyebb a garanciarész, amelyek keretében az állam 1500 milliárd forintig vállalhat garanciát olyan forintban, euróban és svájci frankban lévő 3 hónap - 5 év időtartamú hitelszerződésre vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra, amely a törvény hatályba lépése és 2009. december 31. között keletkezik. (az 1500 milliárd forint ellenére az egész csomagra 600 milliárdnyi IMF deviza van). A garanciavállalás díjköteles.
A tőkejuttatás már érdekesebb
1) Erre a hitelintézet kérelmére, illetve egyetértésével vagy hivatalból a hitelintézet megkérdezése nélkül kerülhet sor
2) A hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével megvalósuló intézkedés során a Magyar Állam és a hitelintézet megállapodásban rendelkezik az e törvényben nem szabályozott jogokról és kötelezettségekről. (ár, határidők, visszaváltás, átváltás, stb.)
3) A Magyar Állam a hitelintézetben történő tőkeemelése során a vagyoni hozzájárulása fejében kizárólag az e törvényben meghatározott elsőbbségi részvényt szerezhet. A tulajdonszerzésre semmilyen Tpt. vagy alapszabályozási korlátozás nem vonatkozik (tehát nem kell ajánlat, plusz ha szavazni kell ,vagy lehet (más részvényfajtáknál, illetve álváltoztatás után), akkor sem.
4) A bank a részvényt visszavásárolhatja (a megállapodásban meghatározott áron)
5) Az átalakítható osztalékelsőbbségi részvényt a Magyar Állam a jegyzést követően egyoldalú, a hitelintézethez írásban intézett nyilatkozatával törzsrészvénnyé alakíthatja.
6) Sor kerülhet un. különleges vétójogot biztosító részvény kibocsátásra, amelyet az állama kapna meg. Ezzel az állam nagyon sok mindent meg tudna akadályozni a közgyűléseken.
7) Sor kerülhet feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény kibocsátására az állam részére. Ez közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben való döntésre kizárólagosan jogosult, ha erről hatályos kormányrendelet rendelkezik. Akkor bocsátható ki, ha túl sok jegybanki tartalékot vesz igénybe a bank likviditási hitel formájában, ha a szavatoló tőkéje leesik, vagy ha kibocsátott garanciavállalásért az államnak helyt kell állni.
Mindenki értelmezze kedve szerint, szerintem visszaállamosítás, kérdezném, hogy hol vannak akik a szabadpiacért kiáltoztak?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése