Az eredeti angol nyelvű cikk ITT olvasható (még egy darabig...). A magyar fordítást pedig alább közöljük.
Az elmúlt hónapban Mahmoud Ahmadinejad iráni elnök bejelentette, hogy további hatezer urándúsító centrifuga beszerelését kezdte meg Irán fő nukleáris központjában. A Bush adminisztráció igényét fejezte ki, hogy minden lehetséges diplomáciai eszközt felhasználjanak abból a célból, hogy megakadályozzák Teherán nukleáris fejlesztéseit.
A katonai opciót sohasem vehetik le az asztalról, de a szakértők elismerik, hogy valószínűtlen volna annak sikere. Mert Irán egyrészt szétszórta nukleáris létesítményeit, másrészt a föld alá telepítette így a sikeres légicsapások is - legjobb esetben - csak lelassítanák a nukleáris fegyverek előállítását. Lehet, hogy a katonai megoldás sikeres lenne, de van egy kevésbé költséges megoldás is.
Ennek a lehetőségnek a megértését azzal kell kezdeni, hogy Irán teokratikus diktatúrája alapvetően ingatag. Irán nem egy homogén ország. Otthona különféle tradicionálisan versengő etnikai csoportnak - perzsák, azerik, kurdok, arabok. A túlsúlyban levő iráni kultúra mérsékelt és világi, nem hajlamos a vallási fanatizmusra. Az irániaknak nagy affinitásuk van a nyugati árucikkekre és ötletekre. A parabola televízió illegális Iránban, de a becslések szerint megközelítőleg ötmillió antenna található az iráni háztartásokban. A legnépszerűbb csatorna nem az Al Jazeera, nem is a CNN, hanem az MTV.
A legfontosabb, hogy Irán figyelemre méltóan fiatalabb és műveltebb szomszédainál. A lakosságnak több mint a kétharmada harminc évnél fiatalabb és az írás-olvasás aránya is 79%-os. Irán átlagos bevétele messze felülmúlja szomszédaiét. A növekvő középosztály többre becsüli gazdasági sikerét, mint a politikai vagy vallásos jogait, az aktuális rezsim sikerét ezen a gazdasági skálán mérik.
Ez a dinamikus fejlődés felkínál egy lehetőséget. A gazdasági szankciók azt eredményezhetik, hogy az iráni kormány komolyan tárgyaljon velünk és lehetőség kínálkozik a teokrácia megdöntésére is. Valójában a legenyhébb gazdasági szankciók is - az iráni bankok bojkottja - lelassítják a gazdaság fejlődését és nyugtalanságot okoznak a civilek körében.
A komolyabb gazdasági szankciók mér eredményesebbek lehetnek. Ahhoz viszont, hogy ezt megvalósítsák szükség van egy nemzetközi összefogásra Amerika, Anglia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország között. Amerika és Anglia mindig a keményebb szankciókat támogatták. Franciaország és Németország csatlakozott az előbbiekhez. Kína is együttműködik ha mindenki más is. Végezetül Oroszország és miniszterelnöke Vladimir Putyin merült fel. Eddig az oroszok megakadályozták az összes komolyabb gazdasági szankciót.
Ennek három oka van. Az első: Oroszország és Irán között régóta szoros kapcsolat akakult ki. Mondhatnánk Irán védelmezője. A második: Oroszországnak hatalmas gazdasági bevételei származnak az iráni kapcsolataiból. A harmadik és egyben a legfontosabb maga Putyin. Ő egy ódivatú nacionalista, aki célul tűzte ki, hogy visszaállítsa Oroszország hatalmát. Oroszország Iránnal való kapcsolata a Nyugat feletti hatalmának egyik kulcspontja, nem könnyen fog lemondani róla.
Ahhoz, hogy Putyin is csatlakozzon egy olyan ajánlatot kell neki felajánlani, amelyet nem tud visszautasítani. Ennek három része van.
Először is egyenlő partnerként kell kezelni Oroszországot, fel kell ismerni hagyományos szerepét ebben a régióban. A második, hogy ki kell egészíteni Oroszország bevételét, amely az Irán elleni bojkott során esik ki. Ez megközelítőleg 2-3 milliárd dollárt jelent, ennyit költünk egy hét alatt Irakban. A harmadik, hogy leszerelik a kelet-európai rakétavédelmi rendszert abban az esetben, ha csatlakozik a bojkotthoz.
Két évvel ezelőtt a NATO irányítása alatt Lengyelország, Csehország és Románia beleegyezett abba, hogy rakétavédelmi rendszert telepítsenek, elsősorban egy Irán irányából érkező nukleáris fenyegetés miatt. A fenyegetés feltételezett és távoli, a Bush adminisztráció ezen lépése - Oroszország beleegyezése nélkül - sok állambiztonsági szakértőt zavart.
Ez nagyon zavarta Putyint. A rakétavédelmi rendszer telepítése megerősítette a NATO és Kelet-Európa kapcsolatát. Ez kigúnyolja Putyin álmát: Oroszország hegemóniáját a volt szovjet területeken.
A rakétavédelmi rendszer leszerelése, gazdasági ösztönzés és a diplomáciai kapcsolatok elmélyítése - cserébe az Irán elleni bojkotthoz való csatlakozásért - ez az ajánlat, amelyet csak nehezen tud visszautasítani majd Putyin. Ez a legjobb lehetőség arra, hogy elkerüljük azt, hogy Irán nukleáris hatalommá váljon, a sikeres gazdasági szankciók arra kényszerítenék az iráni rezsimet, hogy figyelembe vegye a nyugat követeléseit.
Ennyi volna a cikk. Nem szeretnék túl sokat fűzni hozzá. A lényeg, hogy Kelet-Európát egyszerűen Oroszország kezére adnák az iráni bojkotthoz való csatlakozásért cserébe.
Oroszország részét képezheti egy Irán elleni válaszlépésnek
Az elmúlt hónapban Mahmoud Ahmadinejad iráni elnök bejelentette, hogy további hatezer urándúsító centrifuga beszerelését kezdte meg Irán fő nukleáris központjában. A Bush adminisztráció igényét fejezte ki, hogy minden lehetséges diplomáciai eszközt felhasználjanak abból a célból, hogy megakadályozzák Teherán nukleáris fejlesztéseit.
A katonai opciót sohasem vehetik le az asztalról, de a szakértők elismerik, hogy valószínűtlen volna annak sikere. Mert Irán egyrészt szétszórta nukleáris létesítményeit, másrészt a föld alá telepítette így a sikeres légicsapások is - legjobb esetben - csak lelassítanák a nukleáris fegyverek előállítását. Lehet, hogy a katonai megoldás sikeres lenne, de van egy kevésbé költséges megoldás is.
Ennek a lehetőségnek a megértését azzal kell kezdeni, hogy Irán teokratikus diktatúrája alapvetően ingatag. Irán nem egy homogén ország. Otthona különféle tradicionálisan versengő etnikai csoportnak - perzsák, azerik, kurdok, arabok. A túlsúlyban levő iráni kultúra mérsékelt és világi, nem hajlamos a vallási fanatizmusra. Az irániaknak nagy affinitásuk van a nyugati árucikkekre és ötletekre. A parabola televízió illegális Iránban, de a becslések szerint megközelítőleg ötmillió antenna található az iráni háztartásokban. A legnépszerűbb csatorna nem az Al Jazeera, nem is a CNN, hanem az MTV.
A legfontosabb, hogy Irán figyelemre méltóan fiatalabb és műveltebb szomszédainál. A lakosságnak több mint a kétharmada harminc évnél fiatalabb és az írás-olvasás aránya is 79%-os. Irán átlagos bevétele messze felülmúlja szomszédaiét. A növekvő középosztály többre becsüli gazdasági sikerét, mint a politikai vagy vallásos jogait, az aktuális rezsim sikerét ezen a gazdasági skálán mérik.
Ez a dinamikus fejlődés felkínál egy lehetőséget. A gazdasági szankciók azt eredményezhetik, hogy az iráni kormány komolyan tárgyaljon velünk és lehetőség kínálkozik a teokrácia megdöntésére is. Valójában a legenyhébb gazdasági szankciók is - az iráni bankok bojkottja - lelassítják a gazdaság fejlődését és nyugtalanságot okoznak a civilek körében.
A komolyabb gazdasági szankciók mér eredményesebbek lehetnek. Ahhoz viszont, hogy ezt megvalósítsák szükség van egy nemzetközi összefogásra Amerika, Anglia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország között. Amerika és Anglia mindig a keményebb szankciókat támogatták. Franciaország és Németország csatlakozott az előbbiekhez. Kína is együttműködik ha mindenki más is. Végezetül Oroszország és miniszterelnöke Vladimir Putyin merült fel. Eddig az oroszok megakadályozták az összes komolyabb gazdasági szankciót.
Ennek három oka van. Az első: Oroszország és Irán között régóta szoros kapcsolat akakult ki. Mondhatnánk Irán védelmezője. A második: Oroszországnak hatalmas gazdasági bevételei származnak az iráni kapcsolataiból. A harmadik és egyben a legfontosabb maga Putyin. Ő egy ódivatú nacionalista, aki célul tűzte ki, hogy visszaállítsa Oroszország hatalmát. Oroszország Iránnal való kapcsolata a Nyugat feletti hatalmának egyik kulcspontja, nem könnyen fog lemondani róla.
Ahhoz, hogy Putyin is csatlakozzon egy olyan ajánlatot kell neki felajánlani, amelyet nem tud visszautasítani. Ennek három része van.
Először is egyenlő partnerként kell kezelni Oroszországot, fel kell ismerni hagyományos szerepét ebben a régióban. A második, hogy ki kell egészíteni Oroszország bevételét, amely az Irán elleni bojkott során esik ki. Ez megközelítőleg 2-3 milliárd dollárt jelent, ennyit költünk egy hét alatt Irakban. A harmadik, hogy leszerelik a kelet-európai rakétavédelmi rendszert abban az esetben, ha csatlakozik a bojkotthoz.
Két évvel ezelőtt a NATO irányítása alatt Lengyelország, Csehország és Románia beleegyezett abba, hogy rakétavédelmi rendszert telepítsenek, elsősorban egy Irán irányából érkező nukleáris fenyegetés miatt. A fenyegetés feltételezett és távoli, a Bush adminisztráció ezen lépése - Oroszország beleegyezése nélkül - sok állambiztonsági szakértőt zavart.
Ez nagyon zavarta Putyint. A rakétavédelmi rendszer telepítése megerősítette a NATO és Kelet-Európa kapcsolatát. Ez kigúnyolja Putyin álmát: Oroszország hegemóniáját a volt szovjet területeken.
A rakétavédelmi rendszer leszerelése, gazdasági ösztönzés és a diplomáciai kapcsolatok elmélyítése - cserébe az Irán elleni bojkotthoz való csatlakozásért - ez az ajánlat, amelyet csak nehezen tud visszautasítani majd Putyin. Ez a legjobb lehetőség arra, hogy elkerüljük azt, hogy Irán nukleáris hatalommá váljon, a sikeres gazdasági szankciók arra kényszerítenék az iráni rezsimet, hogy figyelembe vegye a nyugat követeléseit.
Ennyi volna a cikk. Nem szeretnék túl sokat fűzni hozzá. A lényeg, hogy Kelet-Európát egyszerűen Oroszország kezére adnák az iráni bojkotthoz való csatlakozásért cserébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése