Mivel ennek a blognak nem szabadna szigorúan csak a gazdaságról szólnia (arról sajnos nem tehetünk, hogy ennek a hatásai a legszembetűnőbbek), ezért írok néhány sort erről az átformálódó, velejéig változó világról és társadalmáról.
Az első szakasz - amelynek a vége felé kocog kis világunk - a népbutítás. A demokrácia és a parlamentarizmus álarca mögül (egyelőre) következmények nélkül el lehet hallgattatni mindenkit, aki szót merészel emelni a bevándorlásról, az etnikai szakadékokról, meg arról, hogy mi leszünk kisebbség a saját hazánkban. Példák kellenek? Ne menjünk először messzebbre, itt van a Magyar Gárda Egyesület elleni elsőfokú bírói ítélet. Az érvelés szerint a cigányokban félelmet kelt, az persze egy bíróságot sem érdekel, hogy a cigányok önmagukban félelmet keltenek (H. Nóra, Sz. Attila soroljam még?).
De hozhatok távolabbi példát is: Németországban sokan beszélnek a bevándorlók "menekült anyanyelvéről"...
Egyenlőség, tolerancia, diszkrimináció és egyéb elcsépelt közhelyek - igen, azok ne vitatkozz, gondolj csak arra, hogy hányszor hallod egy nap? - tökéletes indítékot szolgálnak az érdekkormányoknak. Dél-Franciaországban van olyan tartomány, ahol korlátozták a harangozást a mohamedánokra tekintettel. Nem agyrém?
A világégésre áttérve kérdezhetitek, hogy miért nem írok polgárháborúról. Azért mert azt csak polgárok vívhatják itt pedig már régen nem erről van szó. Egyelőre fel sem tudjuk fogni milyen elemi és elsöprő erővel fognak egymás után kirobbanni a zavargások világszerte. A 2005-ös párizsi zavargások során 9000 gépjármű és tucatnyi épület vált a randalírozó bevándorlók martalékává.
Napjaink híre az athéni zavargásokat bemutató videók, képek. Több százmillió eurós a kár eddig.
Kis hazánkban vajon mikor kap vérszemet a kisebbség és indul gyújtogatni, fosztogatni és gyilkolni. Továbbá vajon mi magyarok mit fogunk akkor tenni, felkészülünk-e rá? Tegyétek fel ezeket a kérdéseket magatoknak nyugodtan, de őszintén válaszoljatok rájuk...
Az első szakasz - amelynek a vége felé kocog kis világunk - a népbutítás. A demokrácia és a parlamentarizmus álarca mögül (egyelőre) következmények nélkül el lehet hallgattatni mindenkit, aki szót merészel emelni a bevándorlásról, az etnikai szakadékokról, meg arról, hogy mi leszünk kisebbség a saját hazánkban. Példák kellenek? Ne menjünk először messzebbre, itt van a Magyar Gárda Egyesület elleni elsőfokú bírói ítélet. Az érvelés szerint a cigányokban félelmet kelt, az persze egy bíróságot sem érdekel, hogy a cigányok önmagukban félelmet keltenek (H. Nóra, Sz. Attila soroljam még?).
De hozhatok távolabbi példát is: Németországban sokan beszélnek a bevándorlók "menekült anyanyelvéről"...
Egyenlőség, tolerancia, diszkrimináció és egyéb elcsépelt közhelyek - igen, azok ne vitatkozz, gondolj csak arra, hogy hányszor hallod egy nap? - tökéletes indítékot szolgálnak az érdekkormányoknak. Dél-Franciaországban van olyan tartomány, ahol korlátozták a harangozást a mohamedánokra tekintettel. Nem agyrém?
A világégésre áttérve kérdezhetitek, hogy miért nem írok polgárháborúról. Azért mert azt csak polgárok vívhatják itt pedig már régen nem erről van szó. Egyelőre fel sem tudjuk fogni milyen elemi és elsöprő erővel fognak egymás után kirobbanni a zavargások világszerte. A 2005-ös párizsi zavargások során 9000 gépjármű és tucatnyi épület vált a randalírozó bevándorlók martalékává.
Napjaink híre az athéni zavargásokat bemutató videók, képek. Több százmillió eurós a kár eddig.
Kis hazánkban vajon mikor kap vérszemet a kisebbség és indul gyújtogatni, fosztogatni és gyilkolni. Továbbá vajon mi magyarok mit fogunk akkor tenni, felkészülünk-e rá? Tegyétek fel ezeket a kérdéseket magatoknak nyugodtan, de őszintén válaszoljatok rájuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése